Nagyításhoz katt a képre!

Hivatalosan bejelentették a Star Wars 7 szereposztását:
Mark Hamill, Harrison Ford, Carrie Fisher, Anthony Daniels, Peter Mayhew és Kenny Baker visszatérnek, mellettük pedig Oscar Isaac, Adam Driver, John Boyega, Andy Serkis, Domhnall Gleeson, Max von Sydow és Daisy Ridley játsszák majd a film fontosabb karaketereit.

Végre folytatják szinkronosan a Rejtélyt!

A COOL TV-n lesz látható a 4. évad április 26-tól, 22:00 órai kezdettel. Információim szerint minden szinkronhang megmaradt.

További információ a sorozatról: Rejtély rajongói oldal

Elég régi hír, de talán még van aki nem hallott róla. :)

Valóra válhat a Földön kívüli nyersanyagbányászat. 2012. április 25-én hivatalosan bejelentették a történelem első aszteroida-bányásztársaságának, a Planetary Resources-nek a megalapítását.Terveik szerint a cég akár dollármilliárdokkal is gazdagíthatná a világ globális GDP-jét és hozzájárulhatna az emberiség jólétének biztosításához. A részvényesek között ott van Larry Page és Eric Schmidt (a Google tulajdonosai), James Cameron, Charles Simonyi és több NASA szakember is.

A cég bemutatkozó sajtótájékoztatóján részletesebb információkkal is szolgáltak a terveikről. Két fő nyersanyagcsoportot akarnak bányászni:

- vizet: ez egy hosszú távú tervük, a vízből oxigént és hidrogént akarnak gyártani az űrben, és űrbenzinkutakként akarják kiszolgálni a Holdat és Marsot célzó más misszióknak.

- ritka fémeket: arany, platina, stb. Ezekből a Földön nagy a hiány (ipari szempontból), a cég szerint viszont egy szerencsésen megtalált aszteroida tartalmazhat annyi platinát, amennyit a Földön egy év alatt termelnek ki.

Egyelőre csak a Föld közelében mozgó aszteroidák a célpontok. Ezekből jelenleg 9000-et tartanak számon, ebből 1500-at hasonló energiakiadással lehet elérni, mint a Holdat. Az első kilövést már két év múlva meg akarják ejteni, de ez még csak a felderítő szakaszhoz fog tartozni. Az Arkyd 100 műholdak alacsony Föld körüli pályán keringenek majd, és feladatuk az aszteroidák feltérképezése és a megfelelő aszteroidák kiválasztása lesz. Az Arkyd 200 robotok ezután a kiválasztott aszteroidák közelébe repülnek és pontosabban felmérik az összetételüket, meghatározzák a gazdagabb lelőhelyeket. Erre már ma is megvan a technológia, viszont a bányászatot és a nyersanyag visszaszállítását lehetővé tévő eszközök még több éves kutatás-fejlesztés előtt állnak. Körülbelül 10 év múlva tervezik az első Arkyd 300 indítását.

Persze óriási problémát jelent, hogy a költségek magasak, a megtérülés pedig lassú. Ezt úgy akarják kiküszöbölni, hogy tudatosan kockáztatnak a tervezés és fejlesztés terén, tehát nem bánják, ha egy-két tesztgépük megsemmisül, lényeg, hogy eljussanak egy olcsó, nagyobb számban is gyártható és működő modellhez. Ezt a stratégiát meg is engedhetik maguknak, mert csak robotokkal fognak dolgozni, emberéleteket nem kockáztatnak, ezenkívül olyanok a befektetők, akik nem félnek a kockázattól.

Itt pedig megtekinthetitek a cég hivatalos prezentációs videóját:

Forrás: Gizmodo: [1] ; [2]

Nemrég egy érdekes sci-fi filmre bukkantam, ami jelen bejegyzés témájául fog szolgálni és már itt úgy érzem, hogy le kell szögezzem: ez nem egy látvány központú sci-fi. Viszont cserébe kapunk egy remek történetet. Az alkotás 2004-es és megnyerte a Sundance Film Festival-on a zsűri nagydíját és még néhány más díjat is. A Primert Shane Carruth írta és rendezte, ő volt a producer, ő szerezte a zenéjét és ő az egyik főszereplő is. Miután besöpörte a díjakat levetítették néhány moziban is, és végül 424 760 dollár összbevétellel zárt, ami egész jó, ha figyelembe vesszük, hogy csak 7 000 dollárból készült

A történet arról szól, hogy négy mérnök a szabadidejét Aaron (Shane Carruth) garázsában tölti, hogy új megoldásokat keressenek. Egy idő után Aaron és Abe (David Sullivan) külön folytatják a munkát. Ezután az egyik este az általuk tervezett szerkezet finomhangolásánál furcsa dolgot vesznek észre. Rögtön tudják, hogy valami óriási horderejű dolgot készítettek, de mivel nem tudják, hogy pontosan mit, ezért nem osztják meg senkivel és csendben kísérletezgetnek tovább. Aztán pár nap múlva Abe közli Aaronnal, hogy észre vett egy még furcsább dolgot...

A film kb. első 10 perce unalmasnak tűnhet, de megéri türelmesen végignézni, ugyanis ezután igazán beindul a film. Innentől kezdve minden részlet, történés és elhangzott mondat fontos és üzenetet hordoz. Ha valaki nem figyel rendesen, könnyen összezavarodhat, vagy csak nem feltétlenül fogja érteni mi történik. A forgatókönyv hihetetlenül egyedi, elgondolkodtató, és bonyolult. A történet nem kevesebb, mint 9 idővonalon játszódik, és az időutazós sci-fi-kre jellemző zsánerelemek is megjelennek benne (időparadoxon, bizalmatlanság, kétségek, időhurok, paranoia, sztrikt szabályrendszer, mohóság, gyors meggazdagodás, identitásválság és a rejtélyes, mindent tudó narrátor). Mindenesetre a filmet szerintem nem nagyon lehet teljesen megérteni, ha valaki csak egyszer nézi meg. Ezt a feltevésemet a film angol wikipediás oldala is alátámasztja, ahol egy idézet szerint: bárki aki azt állítja, hogy a Primer egyszeri megtekintése után tökéletesen megértette, hogy mi történik, az vagy tudós, vagy hazudik. :D

A film megtekintése után a következő ábra segíthet eligazodni az idővonalak és az események között (katt a képre a nagyításhoz):

Végül pedig itt az előzetes:

Isaac Asimov amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének. A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a sci-fi irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008) volt. Régi tagja és alelnöke is volt a Mensának, habár nem mindig szívesen; „intellektuálisan harcias”-ként jellemezte tagtársait. Jobban élvezte, hogy az Amerikai Humanista Szervezet elnöke lehetett. Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov's Science Fiction magazint és két különböző Isaac Asimov-díjat is.

Élete

Asimov 1920. január 2-án (ez a hivatalos dátum, de pontosan nem ismert) született a fehéroroszországi Petrovicsiban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, egy molnár családba. Három éves volt, mikor emigráltak az Egyesült Államokba. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni, s élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Nagyjából tizenegy éves korában kezdte írogatni első történeteit, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.

1939-ben diplomázott kémiából a Columbia Egyetemen, majd 1941-ben doktori fokozatot szerzett. 1942-ben találkozott először későbbi feleségével, Gertrude Blugermannal. Két gyermekük született: David, és Robin Joan. A Philadelphiai Haditengerészeti bázison olyan emberekkel dolgozott együtt, akik később maguk is híres sci-fi írók lettek. Például L. Sprague De Camppal, vagy Robert Heinleinnel. 1945 végén rövid katonai szolgálatot teljesített Oahu szigetén, majd 1946 elején leszerelték. 1948-ban szerezte meg az Akadémiai Doktor (PhD) fokozatot, majd rövid ideig maláriaellenes szerek kikísérletezésével foglalkozott. 1949-ben a Bostoni Orvosi Egyetem tanára lett. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, főállású íróvá vált.

1960-ban Asimov előtt magas IQ-ja megnyitotta a Mensa kapuit. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt. 1985-től 1992-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Humanista Szervezet elnöke volt, ezen a poszton barátja és egyben népszerű írótársa, Kurt Vonnegut követte. Szintén közeli barátja volt a Star Trek „atyjának”, Gene Roddenberrynek, s a Star Trek: Csillagösvény című film stáblistáján is helyet kapott a forgatás során adott tanácsaiért. 1970-ben szétköltöztek feleségével, majd 1973-ban elváltak. Asimov még ebben az évben elvette Janet O. Jeppsont, akivel egészen élete végéig együtt is élt 33. emeleti, a Central Parkra néző lakásukban. Asimov 1992 április 6-án, 72 éves korában halt meg vese- és szívelégtelenség következtében. Testét elhamvasztották, majd hamvait szétszórták a szélben.

Asimov különleges személyiségéről több érdekes anekdota is kering. Érdekességként álljon itt kettő ezek közül: 
Asimov betegesen félt a magasságoktól. Balszerencséjére erre akkor jött rá, amikor 1940-ben első szerelmével, Irene-nel felült a hullámvasútra. Arra számított, hogy Irene majd ijedten hozzábújik, alkalmat adva neki arra, hogy megcsókolja. Ehelyett ő kapaszkodott görcsösen Irene-be, aki végig tökéletesen nyugodt maradt.
Egy másik történet szerint, olyannyira nem bírta az alkoholt, hogy egy két pohár italtól is képes volt berúgni. Egész életében nagyon figyelt erre, kivéve a doktorrá avatása utáni partit. Itt megivott öt pohár italt, ami után a társainak kellett őt hazacipelniük. Felesége elmondása szerint egész éjjel kuncogott az ágyban és ezt ismételgette: "Doktor" Asimov... 

Munkássága

Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fi-n kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Asimov céljául tűzte ki, hogy elérje az ötszáz kiadott könyvet, de ezt nem sikerült elérnie: összesen 463 címet publikált. Ismert könyveit, kiadványait és egyéb szerkesztett műveit összeszámolva viszont több mint 500 elemet tartalmaz a teljes bibliográfiája.

Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei. Ilyen ismeretterjesztő művei például a Guide to Science (Útikalauz a tudományhoz), a három részes Understanding Physics (Értsük meg a fizikát), az Asimov's Chronology of Science and Discovery (Asimov kronológiája a tudományról és felfedezésekről), vagy magyar nyelven A biológia rövid története és a Robbanó napok. Esszékötetei például az Asimov on Science (Asimov a tudományról), az Asimov on Astronomy (Asimov a csillagászatról) vagy a magyarul is megjelent A Hold tragédiája.

Tudományos munkássága mellett Asimovot a történelem is foglalkoztatta. A 60-as évektől kezdve összesen tizennégy történelemről szóló könyvet írt, legjelentősebb ezek közül a The Greeks: A Great Adventure (A görögök: egy nagy kaland, 1965), a The Roman Republic (A Római Köztársaság, 1966) és a The Roman Empire (A Római Birodalom, 1967).

Főbb díjai

Források:
- http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/04/08/papirba_ragadt_jovokep/ - http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Asimov
- http://www.solaria.hu/modules.php?name=Bios&rop=showcontent&id=13

Üdvözlünk mindenkit!

Ez egy sci-fi és fantasy blog, érdemes követni, mert: We have a Hulk!

Komolyabbra fordítva a szót:

A blog még fejlesztés alatt áll, az új dizájn már készül, és hamarosan elérhető lesz mindenki számára. :) Addig is a Facebook oldalon találkozhattok a hírekkel és bejegyzésekkel. Terveink szerint hetente, valószínűleg hétvégén lesz egy-egy nagyobb lélegzetvételű bejegyzés, hét közben pedig rövidebb bejegyzések illetve friss hírek.

Üdvözlettel a szerkesztők:

Nomaad és axm