Isaac Asimov amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének. A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a sci-fi irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008) volt. Régi tagja és alelnöke is volt a Mensának, habár nem mindig szívesen; „intellektuálisan harcias”-ként jellemezte tagtársait. Jobban élvezte, hogy az Amerikai Humanista Szervezet elnöke lehetett. Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov's Science Fiction magazint és két különböző Isaac Asimov-díjat is.

Élete

Asimov 1920. január 2-án (ez a hivatalos dátum, de pontosan nem ismert) született a fehéroroszországi Petrovicsiban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, egy molnár családba. Három éves volt, mikor emigráltak az Egyesült Államokba. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni, s élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Nagyjából tizenegy éves korában kezdte írogatni első történeteit, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.

1939-ben diplomázott kémiából a Columbia Egyetemen, majd 1941-ben doktori fokozatot szerzett. 1942-ben találkozott először későbbi feleségével, Gertrude Blugermannal. Két gyermekük született: David, és Robin Joan. A Philadelphiai Haditengerészeti bázison olyan emberekkel dolgozott együtt, akik később maguk is híres sci-fi írók lettek. Például L. Sprague De Camppal, vagy Robert Heinleinnel. 1945 végén rövid katonai szolgálatot teljesített Oahu szigetén, majd 1946 elején leszerelték. 1948-ban szerezte meg az Akadémiai Doktor (PhD) fokozatot, majd rövid ideig maláriaellenes szerek kikísérletezésével foglalkozott. 1949-ben a Bostoni Orvosi Egyetem tanára lett. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, főállású íróvá vált.

1960-ban Asimov előtt magas IQ-ja megnyitotta a Mensa kapuit. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt. 1985-től 1992-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Humanista Szervezet elnöke volt, ezen a poszton barátja és egyben népszerű írótársa, Kurt Vonnegut követte. Szintén közeli barátja volt a Star Trek „atyjának”, Gene Roddenberrynek, s a Star Trek: Csillagösvény című film stáblistáján is helyet kapott a forgatás során adott tanácsaiért. 1970-ben szétköltöztek feleségével, majd 1973-ban elváltak. Asimov még ebben az évben elvette Janet O. Jeppsont, akivel egészen élete végéig együtt is élt 33. emeleti, a Central Parkra néző lakásukban. Asimov 1992 április 6-án, 72 éves korában halt meg vese- és szívelégtelenség következtében. Testét elhamvasztották, majd hamvait szétszórták a szélben.

Asimov különleges személyiségéről több érdekes anekdota is kering. Érdekességként álljon itt kettő ezek közül: 
Asimov betegesen félt a magasságoktól. Balszerencséjére erre akkor jött rá, amikor 1940-ben első szerelmével, Irene-nel felült a hullámvasútra. Arra számított, hogy Irene majd ijedten hozzábújik, alkalmat adva neki arra, hogy megcsókolja. Ehelyett ő kapaszkodott görcsösen Irene-be, aki végig tökéletesen nyugodt maradt.
Egy másik történet szerint, olyannyira nem bírta az alkoholt, hogy egy két pohár italtól is képes volt berúgni. Egész életében nagyon figyelt erre, kivéve a doktorrá avatása utáni partit. Itt megivott öt pohár italt, ami után a társainak kellett őt hazacipelniük. Felesége elmondása szerint egész éjjel kuncogott az ágyban és ezt ismételgette: "Doktor" Asimov... 

Munkássága

Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fi-n kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Asimov céljául tűzte ki, hogy elérje az ötszáz kiadott könyvet, de ezt nem sikerült elérnie: összesen 463 címet publikált. Ismert könyveit, kiadványait és egyéb szerkesztett műveit összeszámolva viszont több mint 500 elemet tartalmaz a teljes bibliográfiája.

Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei. Ilyen ismeretterjesztő művei például a Guide to Science (Útikalauz a tudományhoz), a három részes Understanding Physics (Értsük meg a fizikát), az Asimov's Chronology of Science and Discovery (Asimov kronológiája a tudományról és felfedezésekről), vagy magyar nyelven A biológia rövid története és a Robbanó napok. Esszékötetei például az Asimov on Science (Asimov a tudományról), az Asimov on Astronomy (Asimov a csillagászatról) vagy a magyarul is megjelent A Hold tragédiája.

Tudományos munkássága mellett Asimovot a történelem is foglalkoztatta. A 60-as évektől kezdve összesen tizennégy történelemről szóló könyvet írt, legjelentősebb ezek közül a The Greeks: A Great Adventure (A görögök: egy nagy kaland, 1965), a The Roman Republic (A Római Köztársaság, 1966) és a The Roman Empire (A Római Birodalom, 1967).

Főbb díjai

Források:
- http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/04/08/papirba_ragadt_jovokep/ - http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Asimov
- http://www.solaria.hu/modules.php?name=Bios&rop=showcontent&id=13